Visszaszámlálás indul! – hamarosan kezdetét veszi a második magyar nemzeti űrhajós utazása!

Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós és tartalékosa, Cserényi Gyula idén júliusban költözött az Egyesült Államokba, hogy felkészüljenek Magyarország történetének második űrutazására, az Axiom Space negyedik kereskedelmi űrrepülésére, az Ax-4-es küldetésre. Az Axiom Space mellett a NASA és a SpaceX is segédkezik a legénység kiképzésében és felkészítésében arra, hogy mi vár majd rájuk a Nemzetközi Űrállomásra való repülés során, illetve az alacsony Föld körüli pályán keringő laboratórium fedélzetén. A HUNOR-program űrhajósai most elárulták, hogyan zajlanak a javában tanulásról, gyakorlati képzésekről, és edzésről szóló amerikai mindennapok.

***

Remek alapokat adott a magyarországi felkészítési szakasz

Míg a NASA Johnson Űrközpontjában a Nemzetközi Űrállomásról, annak moduljairól és a fedélzeti életkörülményekről kapnak gyakorlati és elméleti oktatást az űrhajósok, addig a SpaceX a Falcon-9 rakéta és a Dragon űrhajó működésével kapcsolatban tart nekik képzéseket. Utóbbinál tanulnak az űrdinamikáról, a mikrogravitációban való munkáról, felkészülnek a lehetséges vészhelyzetekre, az űrruhák használatára, és az űrhajóba való-be és kiszállásra is, valamint szimulációk során a küldetés minden egyes pillanatára. Ezen képzéseket az Axiom Space kommunikációs- orvosi-, csapatépítő- és túlélő-tréningjei egészítik ki.

Cserényi Gyula kijelölt tartalékos kutatóűrhajós szerint az amerikai képzésen és teszteken való helytálláshoz remek alapot adott a magyar szakemberek által szervezett, kétéves felkészítési szakasz. „Az amerikai képzés előtt mi már részt vettünk különböző túlélő kiképzéseken, izolációs tréningen, erőhatás-teszteken, illetve minden szükséges orvosi vizsgálaton is túlestünk. 

„Ami pedig az amerikai képzést illeti, a legénység sok egyéb mellett a küldetéssel kapcsolatos forgatókönyvet ismeri meg, és olyan váratlan szituációkra is gyakorol, amelyek előfordulhatnak. Volt például centrifugás és helikopteres oktatásunk is, utóbbi során az óceáni landolásra és a landoláskor felmerülő esetleges komplikációkra készítettek fel minket úgy, hogy kimenekülési technikákat ismertettek velünk” – egészítette ki Kapu Tibor kijelölt kutatóűrhajós.

Cserényi Gyula kifejtette, hogy mit is jelent pontosan a centrifugaképzés: azokat az erőhatásokat tapasztalhatták meg, amelyeket a felbocsátáskor, valamint a visszatéréskor élnek át az űrhajósok. „Minden járműhöz tartozik egy profil, amellyel szimulálni tudják, hogy milyen gyorsulásokat éreznek a benne utazók. A centrifugában található egy gondolának nevezett hosszú fülke, amelyben kivetítik az űrhajó belsejét. A gyakorlat során a »kapszulát«, amiben ülünk, úgy forgatják, hogy mi is megtapasztalhassuk azokat az erőhatásokat, amelyek az űrhajósokat érik a rakéta elindulásától az űrbe érkezésig, egészen a leválásig és visszaérkezésig” – magyarázta.

A küldetés menetét számos tényező befolyásolja

A felbocsátás várhatóan 2025 tavaszán fog megtörténni, a pontos időpont viszont sok mindentől függ: Kapu Tibor a Mandinernek elmagyarázta, hogy az űrállomás amerikai részének két olyan pontja van, amelyekre a Dragon űrhajóval automatikusan dokkolni lehet. „Ezek a portok gyakorlatilag állandóan foglaltak, hiszen az emberes küldetéseken túl rakományszállítások is zajlanak. Ennek okán minden indulást és érkezést a NASA koordinál a nemzetközi partnerekkel együttműködésben. A mi küldetésünk beosztásáról is ők döntenek majd.”

„Illetve a küldetés kezdetéhez teljesülnie kell még egy dolognak. 

 – fűzte hozzá Cserényi Gyula.

„Elképesztő” a nemzetközi csapat

Az Ax-4 küldetés kijelölt tagja az amerikai veterán űrhajós, Peggy Whitson parancsnok, az indiai Shubhanshu Shukla pilóta (tartalékosa Prasanth B.  Nair), egy ESA-űrhajós, a lengyel Sławosz Uznański és Kapu Tibor pedig küldetésspecialistaként lettek kijelölve a misszióra.

Cserényi Gyula a csapatról úgy nyilatkozott, hogy ha egyetlen rövid mondattal kellene jellemeznie a kapcsolatukat, úgy írná le: „elképesztő a csapat”. „A NASA-képzéseknél változó, hogy hányan dolgozunk együtt. Van, hogy egyedül, van, hogy párban, de olyan is van, hogy négyen, máskor pedig az egész csapat együtt van. Minden tagnak teljesen egyedi a képzési terve. Amellett, hogy minden kolléga hihetetlenül profi, karakterünkben is hasonlítunk egymásra. Nyilván vannak közöttünk különbségek, amelyek részben a származásunkból, a kultúránkból is erednek, de nagyon jól tudunk együtt dolgozni: bármilyen közös feladatot kaptunk eddig, azt elsőosztályúan el tudtuk végezni. 

„A parancsnokunk, Peggy Whitson az amerikai űrhajósok mintapéldája. Két lábbal áll a földön, nagyon szimpatikus és nagyon befogadó. A célunk pedig közös: sikerre kell vinni a küldetést. Az eddigi kohézió pedig egyre csak jobb lesz, mert még több olyan képzés áll előttünk, amely közelebb fogja hozni egymáshoz a legénység tagjait” – folytatta Cserényi Gyula.

Megéri csatlakozni az űripari projektekhez

A kísérletek kapcsán Kapu Tibor elmondta, hogy bár már nagyon szeretnének, konkrétumokat még nem árulhatnak el a nyertes magyar pályázatokról: „Ahhoz, hogy a kísérletek az űrállomásra mehessenek, egy sor kritériumnak kell megfelelniük. A NASA szakértői döntenek arról, hogy szükséges-e ezen eljárások esetében a mikrogravitáció és a sugárzás hatásának vizsgálata, és kellően biztonságosak-e. A kollégáink jelenleg is a jóváhagyatás folyamatának menedzselésén dolgoznak odahaza. Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy az ország minden szegletéből érkeztek pályázatok, amelyek az összes tudományágat lefedték – orvosbiológia, 3D-nyomtatás, gyógyszerkísérletek, sugárzásmérés, és még sorolhatnám.”

Cserényi Gyula a fentiekhez hozzátette, hogy a HUNOR-program segítségével ezek a kísérletek a vártnál korábban fókuszba kerülhetnek, és mivel a Nemzetközi Űrállomáson egy magyar kutatóűrhajós végzi el őket, elősegíthetik a hazai innovációt is. 

Erre volt már példa az Artemis-program során is, amikor a magyar sugárzásmérő eszközök bizonyítottak. „Az űrszektor egy nagyon gyorsan fejlődő szektor, amelyhez megéri csatlakozni, mert ez egy hosszú távú befektetést jelent a magyar felsőoktatási intézményeknek, a magyar kutatóknak és persze a magyar gazdaságnak is” – szögezte le a villamosmérnök végzettségű tartalékos űrhajós.

Farkas Bertalanra és a szeretteikre mindig számíthatnak

Kapu Tibor megjegyezte, hogy a képzés és a küldetés maga teljes embert kíván, de amikor lehet, beszél a családtagjaival, a barátaival, akik nagyon hiányoznak neki. „Az a támogatás és segítség, amit otthonról kapunk, az végigkísér minket a mindennapokon.” Cserényi Gyula ugyanakkor elárulta, hogy vele kiköltözött a felesége és a két gyermeke, akik december végéig maradnak is.

A kijelölt tartalékos űrhajós arra is kitért, hogy jelenleg milyen módon tartják a kapcsolatot Farkas Bertalannal, az első magyar űrhajóssal. „Bár a távolság némileg megnehezíti a kapcsolattartást, de 

Segít felkészülni arra, ami fent vár majd minket, illetve arra is, ami a küldetés után Magyarországon várható. Nem egy hétköznapi szituáció, ami Tibor vagy esetleg előttem áll, keveseknek van erről kézzel fogható tapasztalata” – hangsúlyozta a tartalékos űrhajós.

***

Nyitóképen az Axiom-4 küldetés legénysége és tartalékosai a Dragon űrhajó másában. Felső sor: Kapu Tibor, Shubhanshu Shukla, Peggy Whitson, Sławosz Uznański. Alsó sor: Cserényi Gyula, Prasanth Nair. Fotók: HUNOR-kommunikáció